ναίουσ' — ναίουσα , ναίω 1 dwell pres part act fem nom/voc sg (attic epic doric ionic) ναίουσι , ναίω 1 dwell pres part act masc/neut dat pl (attic epic doric ionic) ναίουσι , ναίω 1 dwell pres ind act 3rd pl (attic epic doric ionic) ναίουσαι , ναίω 1… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
BOSPHORUS — I. BOSPHORUS sive potius Bosporus, cum Graece Βόςπορος dicitur, ἀπὸ τȏυ βοὸς καὶ πόρου nomen arcessit, quod vel bos traicere possit natandô. Testis interpres Apollonii, Βόςπορος inquit, ὀνομάζεται διὰ τὸ δοκεῖν τὴν Ἰὼ βοῦν οὖσαν διαπορέυεςθαι τὸ… … Hofmann J. Lexicon universale
CAPPADOCIA — Aliae regio ampla mari Euxino exposita, inter Galatiam ad occidemptem et. Armetniam minotem ad ortum contenta, introrsus in austrum usque ad Ciliciae sines Taurô monte dividente extensa, Plin. l. 6. c. 8. Strab. 1. 12. Huius praeses, Cl.… … Hofmann J. Lexicon universale
ERYTHEA vel ERYTHIA — ERYTHEA, vel ERYTHIA Ins. inter Gades et Hispaniam, quam sic describit Plin. l. 4. c. 22. Ab eo latere que Hispaniam spectat (Gadis ins.) passibus fere centum, altera ins. est longa 3. mill. passm. lata in qua prius opp. Gadium fuit. Vocatur ab… … Hofmann J. Lexicon universale
MASSAGETAE — populi Sarmatiae Europaeae iuxta Euxinum mare, qui Alani, quasi graves Getae, Massa enim apud Scythas grave significat, teste Isidorô. Ultra mare Caspium, Orientem versus, trans Araxem eos ponit Dionysius v. 739. Τοὺς δὲ μετ᾿ ἀντολίην δὲ, πέρην… … Hofmann J. Lexicon universale
MINNAEI — populi Arabiae, mari Rubro adiacentes, primi commercium thuris fecêre. Plin. l. 12. c. 14. Dionys. v. 958. Αὐτὰρ Ε᾿ρυθραίης πλευρὸν ναἰουσι θαλάσσης Μινναῖοί τε Σάβαι τε. De quibus fuse Bochartus Phaleg. l. 2. c. 22. Nic. Lloyd … Hofmann J. Lexicon universale
SIBAE — Indiae populi qui cum Deriade contra Dionysium pugnaverunt. Stephan. Dionys. v. 1141. Τῶν δὲ μέ???οι ναίουσι Σόβαι, καὶ Τάξιλοι ἄνδρες. Ubi Σάβαι corrupte vulgo legitur, restibus Salmasiô et Bochartô, l. 2. Phaleg. c. 15. Quippe in India Sabas… … Hofmann J. Lexicon universale
ζοφερός — ή, ό (Α ζοφερός, ά, όν) [ζόφος] 1. γεμάτος ζόφο, σκοτεινός, κατασκότεινος, ζοφώδης («Τιτῆνες ναίουσι πέρην Χάεος ζοφεροῑο», Ησίοδ.) 2. αυτός που εμπνέει φόβο, απελπισία, απαισιοδοξία («η κατάσταση είναι ζοφερή») αρχ. 1. το ουδ. ως ουσ. τὸ ζοφερόν … Dictionary of Greek
ναίω — (I) ναίω (Α) (ποιητ. τ.) 1. (για πρόσ.) (γενικά) κατοικώ («ὄχθαις ὕπο Ταϋγέτου ναίοντες», Πίνδ.) 2. (για τόπους) κείμαι, βρίσκομαι («νήσων αἳ ναίουσι πέρην ἁλός», Ομ. Ιλ.) 3. παραχωρώ σε κάποιον τόπο για να κατοικήσει, εγκαθιστώ, κατοικίζω… … Dictionary of Greek
πολύρρην — ηνος, ὁ, ἡ, Α αυτός που έχει πολλά ποίμνια, πολλά πρόβατα («ἐν δ ἄνδρες ναίουσι πολύρρηνες», Ομ. Ιλ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < πολυ * + αμάρτυρος τ. *ῥήν «ποίμνιο» (που μαρτυρείται στην αιτ. ῥῆνα)] … Dictionary of Greek